Hajómodell építés előkészítése

Hajó és csónak modell típus

Egy jól megtervezett hajó modell, csónak típus.

Nem csak gumicsónak kell a szórakozáshoz

Mielőtt hozzáfogunk egy hajómodell vagy gumicsónak építéséhez, többféle szempontot kell figyelembe venni. Először is el kell dönteni, hogy versenyzési célokra kereskedelmi vagy hadihajótípust, esetleg gumicsónakot választunk-e, figyelembe véve, hogy minden típusnak van a másiktól eltérő előnyös tulajdonsága.

A kereskedelmi hajók általában öblösebb, zömökebb testűek, így modelljeikben könnyebben elhelyezhetők a berendezések: akkumulátor, a hajómotor és az irányítóegység. Küllemük, színezésük tetszetősebb, impozánsabb. Nem túlságosan hosszú modellek, ami tárolás és szállítás szempontjából nem közömbös.

A táv-irányítható hajómodellek mai szóhasználattal drónok is lehetnek.

A hadihajók rendeltetésüknél fogva gyorsabbak, karcsúbbak, ennélfogva a modell teste hosszú, de keskeny lesz. Ez nehezíti a beleépítendő berendezések elhelyezhetőségét, tömegük megfelelő elosztását. Építésbonyulultsági fokuk és sebességük nagyobb, ezért megnöveli a versenyen szerezhető pontszámot.

Fontos előre eldönteni, hogy milyen méretarányban építsük majd a modellt, a gumicsónakot. Ugyanis ez határozza meg, hogy mekkora lesz a modell valóságos mérete, valamint mennyi lesz az építési munkaóra ráfordítás.

Mivel egy kisléptékű modellen minden egyes alkatrész kicsi, ezért megmunkálása nehezebb, építése több időt kíván, viszont az építés bonyolultsági fokát a versenyeken értékelik.

Ugyanakkor nagyléptékű modell készítése egyszerűbb, minden darabja viszonylag nagy, könnyebben kialakítható, ezért ezt már kedvezőtlenebbül pontozzák.
Ezután következő igen lényeges tennivaló, hogy alaposan tanulmányozzuk a rendelkezésre álló rajzokat. Amennyiben azok nagyméretű, fénymásolt rajzok, a rajtuk lévő méretarány megfelel a valóságnak.

Ha nincs kedved saját kezűleg barkácsolni a hajómodelleket, könnyedén megrendelheted Ukrajnából, ahol gumicsónakot, RIB csónakot is vásárolhatsz.

Continue reading

Bark hajótípus XVIII. században

A gumicsónak nagy múltú őse

Bark csónak gumiból is.

Korai Bark hajhajó vitorlázata.

A gumicsónak mai formájában könnyen alkalmazható halászatra, vadászatra és hétvégi kikapcsolódásra. A most gyártott csónaktípusok könnyen szállíthatóak és akár egyetlen ember is elboldogul velük. A Bark gumicsónak a 18. századi hajótípusokról kapta a nevét, ismerkedjünk meg a történetével.

A 18. századi kereskedelmi hajóépítés egyik sajátossága volt, hogy az első és a hátsó felépítményt egy összefüggő fedélzettel kötötték össze. E fölött a hajó hátul még egy negyed fedélzetet viselt. A 18. századi hajótest építésben a Chapman „Architectura Navalis Mercatoria” című műve alapján fregatt, hekbot, pink catt és bark építésű hajókat különböztettek meg. Ezek az építésmódok elsősorban a tatkiképzésben tértek el egymástól, a catt és a Bark építésű hajóknál azonban az orrkiképzés is más, jóval egyszerűbb volt, csak az orrtőke állt, de hiányzott a ráácsolt előrenyúló orr-rész a díszes faragással és a merevítő ívelt, kosár alakú szerkezettel.

A hajótest építésétől teljesen független volt a vitorlázat: egy fregatt építésű hajót fel lehetett szerelni snowvitorlázattal, egy Bark építésűt pedig fregattvitorlázattal.

Gumicsónak bark fedett

Mai fedett Bark

Az építési módok szerinti megkülönböztetés a hajóknál a 19. században megszűnt: a fregatt név megmaradt egyrészt a sorhajó után következő nagyságrendű hadihajó, másrészt a kontinensen a teljes vitorlázatú hajó elnevezésének.

A háromárbocos, teljes vitorlázatú hajó mellett megjelent az ugyancsak 3 árbocos, de egyszerűbb vitorlázatú bark: elő- és főárbocán keresztvitorlákat hordott – ekkor még csak kettőt-kettőt, tatárboca pedig csak egy ágvitorlával volt felszerelve.

A 21. században a Bark gumicsónakok a hajótípus megbízhatóságát akarják továbbvinni nevükben. A kiváló anyagokból készült járművek evezővel és csónakkal szerelt változatban is megvásárolhatók kiváló áron. A Bark és a Kolibri csónakok gumiból készülnek és elődeikkel ellentétben már nélkülözik az árbocos kialakítást, szükség esetén azonban sátor telepíthető a hajótestre.

Forrás: Chapman, F. H., 1957. Architectura navalis mercatoria 1768. 3. Aufl Burg: Loef

Continue reading

A csónak története

Csónak régi gumi

Egyiptomi csónak

A gumicsónak őse Egyiptomból származik?

A gumicsónak, csónak egyik legősibb előde a felső-nílusi ambacsónak, melyet még ma is összekötözött nádkévéből készítenek, melynek vékonyabb része a csónak eleje, a szélesebb pedig a farrésze. Az egész olyannak hat, mintha egy középen kettévágott csónak egyik fele lenne. A kitűnő műszaki érzékkel rendelkező egyiptomiak azonban már a történelem előtti korban megtalálták a viszonylag tökéletes hidrodinamikai és esztétikai formát. Papiruszhajójuk úgy készült, hogy a nádszálak megfelelő elrendezésével 6-10 méter hosszú, mindkét végükön elvékonyodó, szivar alakú kévéket kötöttek, s 5-6 ilyen kötegből már meglehetősen széles, de mégis könnyű járművet tudtak előállítani. Ez az olcsó és egyszerű konstrukció annyira bevált, hogy az egyiptomi hajózás fejlettebb korszakaiban is a mezőgazdaságban és a halászat-vadászat körében változatlanul népszerű maradt, a gumicsónak megjelenése után is.

A papiruszhajó, csónak kezelése igen egyszerű. A sekély vízben – többnyire itt használták, ahol ma a könnyű és strapabíró gumicsónakot használják – hosszú rúddal, csáklyával tolták előre, a folyó sodrában kézi erővel, evezővel hajtották.

A nílusi papiruszhajókon – hasonlóan a Titicaca-tavi nádcsónakhoz és a motor nélküli gumicsónak némelyik változatához – vitorlát is használtak, a hajótest laza szerkezete miatt azonban két- vagy háromlábú, lefektethető árbocon. A vitorla egyébként is a hosszabb utazások eszköze volt, márpedig, mint említettük, a papiruszhajót huzamosabb ideig nem úsztathatták vízen, gyakran kellett szárítani, ellentétben a gumicsónakkal. Élettartama még így sem igen volt három hónapnál hosszabb.

„Az ilyen jármű alig nevezhető csónaknak vagy hajónak, inkább tutaj belső tér, űrtartalom nélkül, amely az egésznek hordképességet kölcsönözhetne. Úszóképessége csak annyi, amennyi magáé az anyagé, a száraz papiruszé. Ebből következik az a hátránya, hogy hosszabb használat után, amikor már alaposan megszívta magát vízzel, hordképessége csökken. Néhány kísérlet igazolja, hogy a frissen szárított papirusznádnak rendkívül jó az úszóképessége. Egy kisebb, 60 g súlyú papiruszköteg 228 g súlyt bír el. 10 nap múlva azonban, amikor a papirusz már átnedvesedett, és önsúlya 345 g-ra növekedett, már csak 65 g terhet bírt el. A csónak háromnapi szárítás után alaposan összezsugorodott, és megint nagyobb súlyt, 110 g-ot volt képes szállítani. Ez azonban már csak egy napig tartott, ekkor önsúlya 118 g, teherbírása 30g lett. Ha minden használat után kiszárították is a csónakot, használati élettartama meglehetősen korlátozott volt.”

Continue reading

Csónak és hajótípusok a XVI. században

hajó típus csónak

Kolombusz hajója a legismertebb karakk típus.

A gumicsónak még várat magára

A két eredőből, a déli és az északi típusokból kialakuló európai hajóépítés e században már egységes hajótípust teremt meg, mely minden nemzetnél nagyjából azonos volt. Ez az egységes típus a gallion. E mellett egy ideig természetesen még továbbra is szerepeltek a régebbi, középkori eredetű típusok, melyeket nem nevezhetünk csónaknak.

E században még tovább élt a karakk típusa. A XVI. századi karakkok méreteikben megnőttek, s elő- és hátsó bástyáik aránytalanul magasra emelkedtek. Igen mély járatúaknak kellett lenniük a magas felépítmények és a túlságosan nagy fővitorla nyomásának ellensúlyozására.

Ez a fajta hajó a főfedélzet felett hátul két, elöl pedig ugyancsak két, de lehet, hogy három fedélzetet hordott. A felső fedélzetek közötti nyílásokban voltak a lőfegyverek, mintegy ötven kisebb, nagyrészt kéziágyú.

A fedélzet felett – nemcsak az elő- és hátsó bástya felett, mint régebben, hanem a főfedélzet fölött is – nyeregtetős rácsos faszerkezetek épültek, amelyekre ponyvát lehetett kifeszíteni. Ha lett volna ebben az időben, itt tartották volna a gumicsónakot is. A hajó négy árbocot kapott, a hátsó kettőt latin vitorlákkal. A karakk jellemző vastag, magas főárbocát megtartotta. Ezen hatalmas fővitorlát viselt, mely nemcsak a két vitorlaszarvnál volt befogva, hanem több helyen középen is. E fölé egy kis derékvitorlát húztak fel. A kis előárboc egy keresztvitorlát viselt. Orrárbocon vakvitorla lógott.

A gumicsónak megjelenéséig még több száz évet kellett várni, amikor a nagy, késői karakk típusok egyik képviselője a portugál Santa Catarina do Monte Sinai hajózott a tengereken és folyókon. A hajó a főfedélzet alatt két fedélzettel volt ellátva, a főfedélzet fölött pedig hátul négy, elöl három fedélzetet viselt. Itt voltak a csónakok előkészítve. A hajó tatrésze hátul kissé összeszűkült felfelé, hogy a nagy magasságot ezzel ellensúlyozza. Négy árboccal volt felszerelve. A főfedélzet felett nyeregtetős védőrács volt, melynek tetején az elő- és a hátsó bástyát összekötő híd vonult végig. A felépítmények fedélzetei közti nyílásokban 140 kis, főleg kézi ágyút hordott. Csónakból kevés volt rajta.


Csónak és hajótípusok a XVI. században is léteztek már nem csak modellek és makettek, bár a gumiból készült tárgyak ritkák voltak. A hajótípusok megismerése a karakk és egyéb csónakokkal és gumicsónakokkal is kezdődhet, ha ilyen modellt szeretnél vásárolni, melynek ára megfizethető mindenki számára, de a minőség utolérhetetlenül jó. Figyelmes olvasók számára ajánlott további témák: hajó típusok, csónak, gumicsónak, hajó, fedélzet.

Hajómodellek és gumicsónakok

hajó csónak modell

Élethű hadihajó modell

Az élethű hajómodellek

A élethű hajómodellek és csónakok a valóságban megépített, létező vagy létezett eredeti hajóknak meghatározott léptékben, méretarányban lekicsinyített változatai, amelyeket úszóképesre készítenek, villamos, gőz- vagy belsőégésű motoros hajtással üzemeltetnek, és modellirányító rádióval vagy más módon vezérelnek.

A NAVIGA versenykategóriái közül a következőket különböztetjük meg:

  • önjáró
  • navigációs
  • csoportos bemutató
  • egyéni bemutató.

Az önjáróhajó-modellek és gumicsónakokon belül két kategória van: kereskedelmi hajó EH és hadihajó EK.

Ezek a modelltípusok motoros hajtásúak és sem távolról, sem más módon nem irányíthatók, ill. a hajtásukba és a kormányzásukba való beavatkozást a NAVIGA szabályzata nem engedélyezi. Ezeket a hajókat vízre helyezve, egy körülhatárolt versenypályán kézi beállítással és célzással indítják. Úszásukat tehát a versenyzők távolról nem befolyásolhatják. A motoros hajtást a pálya végén egy beépített időzítőszerkezet leállítja, hogy a hajó ne haladjon túl messzire a cél- vagy oldalvonaltól.

A modellek újbóli startolása érdekében a visszaállításról a verseny rendezősége vagy a versenyző gondoskodik a rendelkezésére bocsátott csónakkal vagy gumicsónakkal.

Itt kell megemlíteni, hogy az élethű hajómodellek nagy értékűek, mert elkészítésük rendkívül munkaigényes és emellett meglehetősen törékenyek, ezért vigyázni kell épségükre, óvni kell a sérülésektől állaguk és festésük megóvására. Ezért külön erre a célra készített, méretre szabott ládákban szállítják illetve tárolják őket.

Az érvényben lévő szabályzat szerint a modell az eredeti hajó 1:10-1:200-ig bármilyen számú vagy tizedes nagyságrendű méretarányban elkészíthető, de nem lehet hosszabb 2500 mm-nél. Természetesen túlságosan kicsi méretben sem érdemes elkészíteni a hajómodellt, mert a versenyen esetleg nem tud ellenállni a szabad vizek megpróbáltatásainak (hullámzás, szél).

Az élethű modelleken és csónakokon minden egyes méretnek, résznek, fedélzeti berendezésnek meg kell egyeznie a választott eredeti méretarányával, sőt a festésnek is azonosnak kell lennie. Ha ez lehetséges, még a hajó erőgép is legyen az eredeti pontos mása, mert ez a műszaki vizsgán előnyt, pontszámot jelent. Ez természetesen csak műszakilag képzett versenyzők és modellezők számára javasolt. Continue reading

Személyszállító hajók és gumicsónakok

Hajó tenger utasok

Mindent az utasok kényelméért a tengeren

Tengeri, NYÍLT VIZI személyszállítás

A gumicsónakok különböző méretűek lehetnek, és ennek megfelelően más-és más számú személy szállítására alkalmasak. A személyszállító hajók specifikációja a következő.

A személyszállító hajók ma az utas szállítás, a turizmus és a kompjáratok területén bonyolítanak forgalmat.

A vitorlás hajók korszakában nem voltak kimondott személyszállító hajók. A XIX. század első felétől a technika fejlődésével szükségessé vált személyek közvetlen kapcsolata műszaki problémák megoldására, kereskedelmi szerződések, politikai megállapodások megkötésére, ezért a személyszállítás, mint feladat mindjobban előtérbe került, és a hajózás ezen a téren specializálódott. Minden személyszállító hajón van mentőcsónak vagy gumicsónak.

Csodálatosan szép, minden kényelemmel ellátott, hatalmas hajókés csónakok készültek, és szelték át az óceánokat utasaikkal. A hajózási társaságok egymással versenyezve fokozták a fejlődés ütemét, egyre gazdaságosabb és gyorsabb hajókat építettek, hogy felvegyék a versenyt az időközben mind nagyobb tért hódító repülőgép-forgalommal. Ez a rohamos fejlődés 1970-es évektől folyamatosan csökken, mára inkább közepes nagyságú személyszállító, üdülő-, kiránduló- és komphajók, gumicsónakok épülnek.

Kronprins Harald norvég autó és személyszállító komphajó

960 utast tud klimatizált helyiségekben teljes kényelemmel szállítani gépkocsijaikkal együtt.

Vízre bocsátás 1976. március 30.

  • Hossza 156,40 m
  • Szélessége 23,5 m
  • Oldalmagassága 13,73 m
  • Bruttó űrtartalma 12 752 BRT
  • A hajómotor teljesítménye 2×8820 kW
  • Sebessége 22,6 csomó
  • Csónakok száma 960 utas és személyzet számára.

Continue reading

Csónak és hajótípusok ismertetése

Csónak és hajó építés

Építésnél fontos a vízkiszorítás

Hogyan osztályozzuk a vízi járműveket?

A hajókról ismertetett legfontosabb adatok: a hajóépítési ideje, a vízre bocsátás időpontja, alkalmazása, rendeltetése, szereplése, lebontása vagy esetleg megsemmisülésének körülményei, műszaki adatai stb.

A kereskedelmi hajók három csoportba sorolhatók: személy-, teherszállító és különleges feladatokat ellátó hajók, ezek mellett vannak a csónakok és gumicsónakok. Ezek alkalmazási terület szerint lehetnek folyami hajók vagy tengerjárók. A kereskedelmi hajók méreteinek nagyságát belső térfogatukkal, ill. hordozóképességükkel jellemzik.

A térfogat a hajó űrmérték szerint megállapított befogadóképességét, a hordképesség pedig a tömeg szerinti befogadóképességét jelenti. A térfogatot bruttóregiszter tonnában, ill. angol köblábban mérik.

1 BRT = 100 angol köbláb = 2,83 köbméter.

A tonna angol kifejezésként hordót, illetve meghatározott térfogatot jelent. Ugyanis régebben, a XVI. században a hajók befogadóképességét a rakodótérben elhelyezhető hordók számával mérték. Mivel ezt az adatot bejegyezték (regisztrálták) a hajónyilvántartásba, regisztertonnának (RT) nevezték el. További fokozata a teljes, bruttó-regiszter tonna (BRT) az összes zárt, belső teret jelenti.

Más változat a nettóregiszter tonna (NRT), amely csak a rakodásra, szállításra hasznosítható térfogatot, a raktárakat és az utastereket határozza meg.
A másik fajta befogadóképességet, a tényleges hordképességet viszont már tömegértékben, pontosabban angol tonnában határozták meg.

A másik fajta befogadóképességet, a tényleges hordképességet viszont már tömegmértékben, pontosabban angol tonnában határozták meg:

1 angol tonna = 1016 kg (tdw).

Ez tehát a hasznos, a tömeg szerinti szállítóképességet jelenti.

Ezeket a mértékegységeket a mai napig alkalmazzák a kereskedelmi hajózásban.

Continue reading