Építésnél fontos a vízkiszorítás
Hogyan osztályozzuk a vízi járműveket?
A hajókról ismertetett legfontosabb adatok: a hajóépítési ideje, a vízre bocsátás időpontja, alkalmazása, rendeltetése, szereplése, lebontása vagy esetleg megsemmisülésének körülményei, műszaki adatai stb.
A kereskedelmi hajók három csoportba sorolhatók: személy-, teherszállító és különleges feladatokat ellátó hajók, ezek mellett vannak a csónakok és gumicsónakok. Ezek alkalmazási terület szerint lehetnek folyami hajók vagy tengerjárók. A kereskedelmi hajók méreteinek nagyságát belső térfogatukkal, ill. hordozóképességükkel jellemzik.
A térfogat a hajó űrmérték szerint megállapított befogadóképességét, a hordképesség pedig a tömeg szerinti befogadóképességét jelenti. A térfogatot bruttóregiszter tonnában, ill. angol köblábban mérik.
1 BRT = 100 angol köbláb = 2,83 köbméter.
A tonna angol kifejezésként hordót, illetve meghatározott térfogatot jelent. Ugyanis régebben, a XVI. században a hajók befogadóképességét a rakodótérben elhelyezhető hordók számával mérték. Mivel ezt az adatot bejegyezték (regisztrálták) a hajónyilvántartásba, regisztertonnának (RT) nevezték el. További fokozata a teljes, bruttó-regiszter tonna (BRT) az összes zárt, belső teret jelenti.
Más változat a nettóregiszter tonna (NRT), amely csak a rakodásra, szállításra hasznosítható térfogatot, a raktárakat és az utastereket határozza meg.
A másik fajta befogadóképességet, a tényleges hordképességet viszont már tömegértékben, pontosabban angol tonnában határozták meg.
A másik fajta befogadóképességet, a tényleges hordképességet viszont már tömegmértékben, pontosabban angol tonnában határozták meg:
1 angol tonna = 1016 kg (tdw).
Ez tehát a hasznos, a tömeg szerinti szállítóképességet jelenti.
Ezeket a mértékegységeket a mai napig alkalmazzák a kereskedelmi hajózásban.